Az elmúlt napokban Európa-szerte aggasztó ütemben dőltek meg az időjárási rekordok, legalább nyolc országban tapasztaltak a januárhoz képest különösen magas hőmérsékletet - írja a The Guardian.
Az év végi ünnepek ideje hagyományosan az évnek az az időszaka, amikor átgondolkodjuk az elmúlt időszakban meghozott döntéseink következményeit, valamint azt, hogy mit szeretnénk elérni az előttünk álló tizenkét hónapban. Amikor például fogadalmat teszünk, megpróbáljuk átgondolni, miként tehetnénk jobbá saját életünket. Talán ez az időszak arra is alkalmat ad, hogy eltűnődjünk azon, miként érhetnénk el fejlődést nemcsak a saját életünk terén, hanem szélesebb kitekintésben is.
Fontos műholdat lő most fel a világűrbe a NASA, ennek célja a Föld felszíni vizeinek első globális felmérése, amely új megvilágításba helyezi az éghajlatváltozás mechanizmusát és következményeit – számol be a hírről a Reuters.
A közelmúltban az egyiptomi Sarm es-Sejkben megtartott klímacsúcs után az elhangzott hivatalos nyilatkozatokból a kötelező udvariasságot és a megalapozatlan kincstári optimizmust lehántva minden gondolkodó ember számára egyértelművé vált, hogy a világ végleg elengedte a 1,5 Celsius-fokos klímacélt (hogy ti. a globális átlaghőmérséklet az 1850 és 1900 közötti átlaghoz képest mért növekedését az évszázad végére 1,5 Celsius-fok alatt tudjuk tartani). A tömegeknek szánt egybites politikai narratívában ez annak a beismerését jelenti, hogy a klímaváltozás nem megállítható, legjobb esetben is csak üteme mérsékelhető. Már csak abban reménykedhetünk, hogy az aktuális modellek által az évszázad végére prognosztizált 2,1–2,9 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés nem fog visszafordíthatatlan természeti folyamatokat elszabadítani és nem fogja sok milliárd ember számára élhetetlenné tenni a Földet. De vajon reális cél volt-e valaha is a „klímaváltozás megállítása” a bűvös 1,5 Celsius fokon belül? Látszólag igen, hiszen az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018-ban kiadott jelentésében ezt még modellszámításokkal alátámasztott megvalósítható célkitűzésként fogalmazta meg. A közvélemény szerint az IPCC tudományos konszenzussal készíti értékelő jelentéseit, a nemzetközi tudomány által hitelesített, jelenlegi tudásunkat tükröző tanulmányok alapján. Valójában azonban bármely „klímacél” kitűzése soha nem az általunk megismert valóságra vonatkozó tudományos eredmények, hanem a valóságot leképezni hivatott globális éghajlati modellek előrejelzései alapján történik. A kettő messze nem ugyanaz.
Miközben a világ nagy országai a klímacsúcson tesznek különféle vállalásokat a klímaváltozás és a globális felmelegedés hatásainak visszaszorítása érdekében, kevesen gondolnak bele, hogy egyéni szinten is sokat tehetnének a környezet megóvásáért és a karbonlábnyomuk csökkentéséért. Egy ilyen lépés lehetne a mosási hőfok lejjebb tekerése, csakhogy a magyar még mindig inkább 40 fokon mossa a ruháit 30 fok helyett. Utánajártunk, miért.
Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék - közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI).
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 27. éves ülése (COP27) nem hozta el a várt eredményt sem a világ legnagyobb kibocsátóinak a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos visszaszorítására vonatkozó kötelezettségvállalásai, sem pedig az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó új vállalások tekintetében.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés első lépése, hogy megértsük a hatásunkat annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk azt. A karbonlábnyom-számítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kibocsátásuk azonosításával és számszerűsítésével, valamint az ellátási lánc átláthatóságának megteremtésével a környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése érdekében lépéseket tegyenek. A kérdés már régen nem csupán környezetvédelmi jellegű: a szabályozás folyamatos szigorodása és a növekvő költségek miatt egyre inkább versenyképességi tényezővé válik az üvegházhatású gázkibocsátás mérése és csökkentése.
Tízből hét cégnek a vártnál nagyobb pénzügyi hasznot hoznak a klímavédelmi kezdeményezések, a társaságok többsége mégsem csökkenti olyan mértékben a károsanyag-kibocsátását, amivel érdemben enyhíteni lehetne a globális éghajlatváltozás hatásait - derül ki az EY több mint 500 globális vállalatot vizsgáló felméréséből.
Az ENSZ COP27 csúcstalálkozóján hétfőn elindították a G7 országok által vezetett "Globális Pajzs" elnevezésű tervet, amely az éghajlati katasztrófákat elszenvedő országoknak nyújtana finanszírozást - írja a Reuters.
A globális felmelegedés megfékezése érdekében tett vállalásaik betartására szólította fel a kormányokat mintegy kétszáz cég, szervezet és prominens személy, köztük az Amazon, a Bayer, a H&M, a Nestlé, a Microsoft, a Unilever, a Volvo és az Ikea az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) szombaton.
Bő 25 év múlva már hárommilliárd ember él majd a világ globális felmelegedés által leginkább érintett gócpontjain - mondták el klímakutatók az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
A finanszírozásról szól a harmadik nap az ENSZ COP27 klímakonferenciáján. A Reuters beszámolója alapján a szakértők délutánra közzétettek egy 120 milliárd dollár értékű projektlistát, ami olyan támogatható beruházásokat tartalmaz, amelyek a szegényebb országok károsanyag-kibocsátását segíthetnének csökkenteni, illetve segíthetnék az alkalmazkodóképességüket fejleszteni a globális felmelegedéssel szemben.
A kiszolgáltatottabb országokat kompenzálják a fejlett országok azokért a károkért, amelyeket a klímaváltozás miatt kell elszenvedniük - hangzott el az érintett országok vezetőitől kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Azt követően, hogy az idei nyárt a legmelegebb volt Európa történetében, a múlt hónap volt az eddigi legmelegebb október a kontinensen, a felszíni levegőhőmérséklet 1,92 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszakban mért átlagos hófokot - közölte az Európai Unió műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus kedden.
Interjút adott a Der Spiegelnek Nouriel Roubini, a Dr.Végzet néven elhíresült pesszimista közgazdász. Az interjúban elmondta, hogy a világ egyszerre szembesül több sokkal is, amelyeket nem lehet egyszerre megoldani. A súlyos gazdasági összeomlás mellé pedig még egy világháború is a világ nyakába szakadhat.
Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegedett az elmúlt három évtizedben, mint a világ többi része, és az összes kontinens közül itt mérték a legnagyobb hőmérsékletemelkedést - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Európa klímaállapotáról szóló, szerdán kiadott jelentésében.
Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az Északi-sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak - figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban.
Az európai időjárás-előrejelző ügynökség szerint Európában a szokásosnál hidegebb, kevesebb széllel és esővel járó tél várható, ami tovább növeli a kontinens energiaválság miatti kihívásait – számol be a hírről a Financial Times.
A számos helyen hőmérsékleti és szárazsági rekordokat döntő aszályos nyár után hamar beköszöntött az őszi szezon. Bár Magyarországon is érezni a csapadék növekvő mennyiségét, a világ egyes tájain nem a nyári melegtől való felszabadulásként élik meg a heves esőzéseket, hanem súlyos csapásként, ami ráadásul globális átlaghőmérséklet emelkedésével csak fokozódni fog.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
